Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


PIMPA, BOGYÓ, GYURMA

2017.11.01

PIMPA, BOGYÓ, GYURMA

Hosszú séta után, találkoztunk velük, 
Pimpa az rögtön, Gyurmának feszült, 
pucsított néki, játszani hívta, 
elengedtem Gyurmát, fusson is még ma!

Nagyobb volt a kedv, mint maga a játék, 
Bogyó is beszállt, fürge kiskutyaként, 
hengertestű bambám, csak nézett reá, 
mutatta néki, -"szaglászás most reám vár!"

Hiába volt próba, Gyurma csak állt,
nézte a két lányt, mozdulni nem kívánt, 
fenséges úrként, topogva járt, 
hát ez a fogócska, elúszott már!

Kérdeztem, mi van, miért ilyen lusta, 
gülü szemeivel, nézett csak vissza, 
- új szagok vannak, levelek alatt, 
jobban érdekel, miért fussak ma?

Nem volt mit tenni, felmentünk lakásba, 
kekszecskét kért, majd bement a szobába, 
míg ezt a verset, leírom néked, 
párnáján fekszik, horkol ő éppen!

Néha te szeretnél, ezt is, meg azt is,
úgy is a  kutyád dönt, fogadd el azt is!