Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


HARAPÁS UTÁN

2018.09.06

HARAPÁS UTÁN

Eltelt már pár nap, de idő az megállt, 
oly mély a depresszió, lelkem az fáj, 
kijönni nem akar, házból se hát, 
húzom és vonszolom, jöjjön velem már!

Néz körbe azonnal, kedve az nincsen, 
marcangolás után, bőrlebenye fittyedt, 
felhőtlen szaladgálás, szagfelismerés, 
nem kedvelt tevékenység, kutyusomnak épp!

Most, hogy a támadást, túléltük valahogy,
éjjelente felsír, menekülne ott, 
lábával futó mozdulatot tesz, 
így dolgozza lelke, a nem kérlelt stresszt!

Lábam az színpompás, zöld és a kék, 
sárga és piros, minden szín belefér, 
hatalmas harapás, erősen látszik, 
felszívódás lassan, gyógyulást vált ki!

Kutyámat sajnálom, dédelgetem nagyon, 
óvatosan simítom, ne fájjon neki ott, 
nekem a fenekem is, éjjel az fájt, 
borogatni kellett, hogy aludjak már!

Mikor te gondatlanul valamit teszel, 
mindig van utóhatás, mit nem érzel te, 
de szenvedő alanyok, érzés világa,
visszacsapnak rád, nem is sokára!

Harapós kutyát, figyelni fogják, 
majd döntik el róla, veszettség fennáll?
- mert gazda az nagyon, nem együttműködő, 
oltási könyvet, nem mutat be ő!


Ily ember, miért is tart hát kutyát, 
nem érzi át, a mi szenvedésünket hát?
Fordított esetben, hogyan is viselné, 
ha őt harapták volna, és kutyáját tépnék szét?

Ki nem képes arra, hogy szociális legyen, 
minek él közöttünk, vonulna inkább el, 
kietlen farmon, élhetne nyugton, 
de városban így élni, embertelen tett volt!

Folytatása lesz hát, döntöttem már, 
bíróság által megítélt összeget hát, 
ajánlom kutyavédő szervezetnek fel, 
enyhítve ezzel, a kutyaszenvedéseket!

Remélem ártók, tanulni fognak, 
"kényszerből" segítséget, ez úton adnak!